Azt gondoltam volna, hogy a mai napom is hasonlóan nyugisan fog telni mint a tegnapi... Gondoltam volna...
Hiszen a gyerkőcök az apjuknál vannak
hétvégén, ugyanis a válás eredményeképpen, a megbeszéltek szerint a
legtöbb hétvégét az apjuknál töltik... Ez eddig rendben is van...
De arról nem volt szó, hogy kapok egy
harmadik gyereket a hátamra, púpként az anyuka személyében... Ugyanis neki
sikerült gondoskodni a szabadnapomon is arról, hogy beállítsa a vérnyomásomat.
Persze mindezt hátulról, nem egyenes módon tette...
Reggel mikor felébredtem ez várt rám a
szobám ajtaja előtt...
Csoki pálcikák..."figyelmességből"
Eléggé meglepődtem, ugyanis nincsen se születésnapom,
se névnapom, sőt a tegnapi nap folyamán még dolgozni sem dolgoztam különösképp
semmit sem. Vigyorogtam magamban, mint egy hülye, hogy milyen kedves és
figyelmes gesztus tőle, és végre megérte a rengeteg munka, meghozta a
fáradozásom a gyümölcsét. De azért mégis megkérdeztem tőle, hogy miért kaptam,
esetleg nem e tévesztette el a "házszámot"... De nem... Azt mondta
nekem kedvesen mosolyogva, hogy csak úgy figyelmességből.
Látta rajtam, hogy jól esik...
Illedelmesen meg is köszöntem, majd 15 másodperc elteltével benyögi, hogy
hétfőn ablakot kellene pucolnom... Áháááá... Tudtam!!!
Okéééé... Legyen neked karácsony! Hétfőn
lesz ablakpucolás...
Ma az ebédem készítése közben
beszélgettünk... Teljesen normálisnak tűnt. Még örültem is neki, hogy most nem
cseszeget, persze nem is volt neki miért... Ugyanis a tegnapi este után a
konyhában hagyott mocskát eltakarítottam, persze csak azért, hogy tudjak
magamnak ebédet főzni...
Paella- a mai ebéd, és igen én csináltam,
közben pedig egy kis németezés...
De a nyugalmam sajnos nem tartott valami sokáig, éppen, hogy
megebédeltem, már pakoltam is el magam után a dolgaimat és elkezdtem mosogatni.
Természetesen folyóvíz mellett, mert nem volt sok mosatlan, és persze higiénikusabb
is így a dolog...
És ekkor kinyílt a konyha ajtó és K. nekem állt, hogy így sok lesz
a vízdíj és legyek szíves úgy mosogatni, hogy kevés vízzel és azzal mindent...
És amúgy is, spóroljak, mert a gyerekek állandóan flakonszámra hordják ki a
pocsolnivalót az udvarra, meg amúgy is minden este fürödhetek... WTF????
Gondoltam magamban...
Azt hittem leborulok hirtelen a lábai elé és csókolgatni kezdem,
hogy ilyen megengedő... Tudtam, hogy a német emberek nem a mindennapi
tisztálkodás hívei, na de ez a mondat kissé szíven ütött...Pfff... Ha azt
akarja nekem megmondani, hogy nem tisztálkodhatok kedvem szerint akkor keressen
magának egy másik balekot..
És ezennel nincs még vége...
Felmosogattam egy "léből" és már mikor venném az irányt
a szobám felé, hogy végre lehiggadhassak, hallom, hogy a nevemet kiálltja és
oda hív magához, mert mutatni akart valamit...Kíváncsian vártam, újfent ugyan
mivel tud előrukkolni...
Mondja nekem, hogy Mr. S. az aupair ügynök írt neki levelet,
miszerint az új tv. értelmében nem köteles fizetni a nyelviskolát... Csakhogy a
mi megállapodásunk szerint én fizetem a buszbérletet, ő pedig a nyelviskolát...
Ezt már hónapokkal ezelőtt letisztáztuk... 2 dokumentumot is a képem elé
rakott, hogy nézzem meg... De én csak nem akartam engedni... Ehhez azért
ragaszkodom... Engem ne nézzen hülyének senki!!!
Nagy nehezen elfogadta a dolgokat... De remélem véglegesen a
fejébe véste, és nem áll elő legközelebb ebben a témában újabb ötletekkel, mert
akkor tutira kereshet magának mást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése