A megbeszéltek szerint ugyanis reggel 10-től kezdtem a napom, úgy volt, hogy a gyerekek csak délután jönnek, nem ebédelnek "itthon" és addig én szépen nyugodtan ki tudok takarítani, meg ebédet csinálni és a hasonló apróságok amik még lenni szoktak...
Mindent elterveztünk, ám egyszer csak hirtelen, nem várt időpontban betoppantak a srácok, persze én akkor még sehol sem álltam, de a munka mára úgy volt kitalálva, hogy az holnapra is jó legyen... Ám borult az egész terv...
És ami a legmegdöbbentőbb, a gyerekek, most kivételesen mind a kettő, teljesen megvolt hibbanva... Nem értettem, hogy mi ütött beléjük, természetesen anyuka ordibált, én pedig hála a B1 vitaminomnak teljesen nyugodt voltam... Aztán eljött a tanulás ideje, óriási ordibálások közepette végre, 3 óra után elkészült mind két gyerek házifeladata.
Természetesen anyukának fejszellőztetésre volt szüksége...
A gyerekek meg átmentek a szomszédba, szóval ami késik nem múlik alapon gyorsban, egyedül, nyugodtan megcsináltam a mai tennivalóimat is, így nem marad holnapra semmi, hiszen... Amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra...
A vacsora természetesen most is palacsinta volt... Mert ez a gyermekek KEDVENCE...
ahogy K. mondaná, főzés terén, csak te tudsz a kedvükben járni...
Most nem tudom, hogy a feladatot próbálta rám hárítani, vagy sem...
De egy biztos... A főztömet még mindig szeretik...
Azok kedvéért akik még mindig kételkednének ebben...
Remélem az otthoniak büszkélkednek most rám....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése